Az ENSZ fenntarthatósági fejlődési céljaihoz illeszkedik a Nők a családban, tudományban, társadalomban című minikonferencia-sorozat, amely a Széchenyi István Egyetem szervezésében valósul meg az intézmény Budapesti Innovációs és Képzési Központjában. A legutóbbi rendezvényen a Kreativitás és innováció nemzetközi világnapjához kapcsolódóan beszélgettek az előadók.
Április 21-én ünnepeljük a Kreativitás és innováció nemzetközi világnapját. Az ENSZ kezdeményezésének célja, hogy felhívja a figyelmet a kreativitás és az innováció szerepére a világ fenntartható fejlődésében. Az UNESCO jelentése szerint a kulturális és kreatív iparágak évente 2250 milliárd dollárt termelnek (ami a világ GDP-jének 3 százaléka), és 29,5 millió embert foglalkoztatnak (a világ aktív népességének 1 százalékát). Jelentőségüket mutatja, hogy bevételeik meghaladják a távközlési szolgáltatásokét, és többeknek adnak munkát, mint Európa, Japán és az Egyesült Államok autóipara együttvéve.
A Széchenyi István Egyetem a világnap alkalmából rendezett minikonferenciát Budapesti Innovációs és Képzési Központjában. Az eseményen olyan kérdésekre keresték a válaszokat a résztvevők, mint hogy miként hozzuk létre a következő innovációs generációt, vagy kreativitásban és innovációban hol áll Magyarország a nemzetközi színtéren.
Dr. Somogyi Krisztina, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar Design Tanszékének egyetemi docense, az Alapképző- és Elméleti Stúdió vezetője kifejtette: a hallgatóknak meg kell tanítani, hogy a tanulás alázata, a megismerés folyamata, a kitartás és az időnkénti kudarc minden munkafolyamat része kell legyen ahhoz, hogy másként, kreatívan újra tudjunk gondolni témákat és ötleteinket fejleszteni tudjuk. Szerinte módszeres gondolkodásra, komplex látásmódra érdemes törekedni és növelni a minket ért kreatív impulzusok számát. „A kreatív gondolkodást, az esztétikum és az épített világunk iránti kíváncsiságot már gyerekkorban művelni kell” – szögezte le, hozzátéve, hogy az „egyetem designképzései rendkívül népszerűek a fiatalok körében, mert valós problémákat oldhatnak meg a gyakorlatorientált oktatás és az iparral való stratégiai együttműködések keretében”.
Steiner-Isky Annamária, a Magyar Állami Operaház Balettnövendékeiért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Hungarian Ballet Grand Prix nemzetközi balettverseny megálmodója és szervezője, amelyet a Veszprém-Balaton 2023 Európai Kulturális Főváros programsorozat keretében gyermek- és ifjúsági korosztály számára hirdettek meg idén először, elmondta, hogy a Nemzeti Balettintézetbe négy-öt éves korukban csatlakoznak a növendékek, ahol szigorú táncművészeti követelmények alapján értékelik hozzáállásukat, munkájukat, elhivatottságukat évről-évre. „Az évek során a dac és a kreatív folyamatokba fektetett elkötelezettség a siker mozgatórugója” – jelentette ki. Beszélt arról is, hogy az alapítvány egyik fő célja a nemzetközi tevékenységet is zászlajára tűzte, így a növendékek a legrangosabb balettversenyekre utaznak megmérettetni magukat szerte a világon, Európától Amerikáig.
Dr. Szabados Zsuzsa, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyetteseként a közép-magyarországi régión kívüli startup-ökoszisztémák fejlesztését és startuppereinek külpiacra segítését célzó Input Program lebonyolításáért felelősként hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos az innovációs gondolkodásmód korai megismertetése, elsajátítása. Ezt segíti 2019 óta a nagyon sikeres Hungarian Startup University Program, amelynek aktív tagja a Széchenyi István Egyetem is. Tapasztalatuk szerint az egyetemi innovációs ökoszisztéma egyre nagyobb hangsúlyt kapó fejlesztése kifejezetten hatékony, ugyanakkor megjegyezte: az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését még nagyobb prioritásként kell kezeljük hazánkban ahhoz, hogy a magyar hallgatók „ne csak megálmodják és fejlesszék innovatív ötleteiket, hanem azoknak létjogosultságáról és piacképességéről meg is tudják győzni a potenciális befektetőket”.
S. Hegyi Lucia, a Luan by Lucia Divatház alapító tulajdonosa kiemelte, hogy a megoldásközpontú és vállalkozási szemlélet, valamint a gyakorlati szakmai elmélyülés elengedhetetlen a divattervezői kreatív folyamtok megvalósítása során. Kifejtette: a Luan by Lucia Divatház sok gyakorlati képzést nyújt azoknak a fiataloknak, akik a felsőoktatási kreatív képzésekről hozzájuk jelentkeznek szakmai továbbképzésre. „Tízezer munkaóra szükséges a jó szakmai alapozáshoz. A Divatakadémia lehetőséget nyújt ahhoz, hogy összeérjen a divattervező és a varrónő gondolkodásmódja – ebből lesz a tökéletes kreatív termék” – mondta, hozzáfűzve, hogy holisztikus módon, a személynek terveznek, a divattervezőnek pedig hitelesnek kell lennie.
Galéria az eseményről. (Fotók: Bankó József/Paradignow Photography)