Nyári workshopot szervezett a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának angol nyelvű programja, a SzEEDSM. Vastag Gyula professzor vezetésével hatvan hazai és külföldi doktorandusz a gazdálkodás és szervezéstudományok területén a termelésirányítás, a fenntartható fejlődés, a marketing, a fogyasztói magatartás kérdéskörét kutatja.
A kétnapos workshopra meghívták a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának doktori iskoláját is, tizenöt hallgatót és öt oktatót, így a program kiváló lehetőséget teremtett a győri és a debreceni doktoranduszoknak, a két iskola oktatóinak, témavezetőinek, mentorainak a szakmai tapasztalatcserére, hálózatépítésre, együtt gondolkodásra.
A rendezvénysorozat gyárlátogatással kezdődött az Audiban, majd a SzEEDSM programigazgatója, Vastag Gyula professzor egy vacsorával összekötött ismerkedésen köszöntötte a részvevőket, ahol beszélt az angol nyelvű doktori iskola küldetéséről. A 2016-ban indult program célja, hogy helyi szinten elérhető, ugyanakkor világszerte elismert, releváns tudást biztosítson. A doktori iskola értékei a gazdasági szereplőkkel kötött együttműködésekre, a nemzetközi kapcsolatok, új megoldások iránti nyitottságra, az oktatásban alkalmazott legújabb trendekre, technológiákra épülnek. Vastag professzor bemutatta a doktori iskola felépítését, képzési rendszerét, oktatóit, mentorait, témavezetőit.
A SzEEDSM egyik nagy erőssége, hogy a hazai kiváló oktatókon túl nemzetközileg elismert külföldi egyetemi tanárok is részt vesznek az oktatói közösség munkájában, megosztják értékes tudásukat a doktoranduszokkal.
A vendégek nevében felszólaló Prof. Dr. Popp József, a Debreceni Egyetem intézetigazgatója, az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezettudományok Doktori Iskola vezetője is ezt emelte ki köszöntőjében. Mint mondta, nem találkozott még hazánkban olyan doktori iskolával, ahol ilyen nagy számban vennének részt nemzetközi professzorok az oktatói munkában. A két doktori iskola közötti kapcsolatról felidézte, hogy Vastag professzor briliáns előadást tartott diákjaiknak a munkásságáról, és ezt a nagyon sok pozitív visszhangot keltő látogatást viszonozzák most. Popp professzor részt vett a győri doktoranduszok második évét lezáró komplex vizsgáján is a vizsgabizottság tagjaként, ott is méltatva a SzEEDSM nívóját.
A doktoranduszok közül, akik eredményesen szerepeltek az átfogó vizsgán, néhány hallgatót kutatási területéről kérdeztünk. Szendrői László például az úgynevezett gamification területét kutatja, ami magyarra fordítva játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein, akár a vállalati szférában, akár az oktatásban. Célja, hogy a folyamatokat még érdekesebbé, lebilincselőbbé tegye, így segítve a motiváció, az elkötelezettség erősítését. A legújabb kutatási irány szerint a gamification-ben is többféle kategóriába sorolhatók az emberek, és ezek alapján lehet meghatározni, hogy melyek a játékszerűvé tétel legmegfelelőbb, személyre szabott módszerei.
Buics László a közszolgáltatások ügyfélközpontúbbá tételének lehetőségeit kutatja. Részt vesz egy projektben, ami pont ezt célozza meg, és ennek keretében gyűjt olyan adatokat, amiket felhasználhat az elemzéshez, a hatékonyabbá tételhez. A kormányablakokkal foglalkozik, azt vizsgálja, hogyan lehetnének még inkább ügyfélcentrikusak. PhD munkájának célja, hogy az állampolgárok jobban érezzék magukat, amikor igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat. László logisztikai menedzsmentet tanult, ezzel a szemlélettel közelíti meg a témát. Szimulációkat fog készíteni, és azokkal elemezni, keresi a javítási lehetőséget.
A doktori iskolát mindketten kiválónak tartják. Nagyon sok pluszt kaptak már az elmúlt két évben is, sokkal mélyebb tudást, mint egy alap vagy egy mesterképzésen. Ahogy mondják, itt összefüggésekben kell gondolkodni, és a tantárgyak is teljesen mások. Sok külföldi oktató osztotta meg velük tudását, ez is rengeteg hozzáadott értéket adott a doktori iskolához, még szélesebbé tette a látókörüket.
A nemzetközileg is elismert külföldi vendégprofesszorok egyike, Dhir Krishna a legdinamikusabb fejlődést továbbra is itt, az észak-nyugati régióban várja Magyarországon. A Széchenyi István Egyetem, ahol évek óta visszatérően oktat, szerinte ugyanilyen dinamikus fejlődés elé néz, egyre több külföldi hallgatóval, így a campus még inkább a kultúrák találkozási pontjává válhat.
A külföldi professzorok a workshop második napján is kiemelkedő szerepet kaptak. A doktori iskolában is kurzusokat tartó Fikret Causevic, a Szarajevói Egyetem professzora, valamint Nigel Caldwell, az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem docense a transzdiszciplinaritás és a menedzsment égető kérdéseit járták körbe. Az ezt követő főszerkesztői kerekasztal résztvevői (Dusek Tamás, Peter Kelle és Vastag Gyula) pedig a tudományos publikációk készítéséhez, megjelentetéséhez adtak hasznos tanácsokat a PhD-hallgatóknak. Azért is fontos ez, mert a képzés alatt két „B” kategóriás angol nyelvű folyóiratban kell publikálniuk. Dusek Tamás a Statisztikai Szemle főszerkesztője, Peter Kelle az „International Journal of Production Economics” észak-amerikai főszerkesztője, Vastag Gyula pedig a „Decision Sciences” tudományági szerkesztője és a „Pannon Management Review” alapító főszerkesztője.
A kétnapos workshop a doktoranduszok prezentációival zárult. A három hallgató kutatási területe is mutatja, milyen széleskörű a SzEEDSM programja. Darabos Katalin kutatási témája például a családi vállalkozások köré épül, a vállalkozások generációváltása a szűkebb területe, a célja pedig egy stratégiai döntéstámogató modell építése. Mindezt egy káoszelméleten alapuló rendszerben végzi majd el. Az eddigi kutatások alapján szerinte az látható, hogy nincsen olyan egyensúlyi pont, ahová a vállalkozásoknak mindenképpen vissza kell térnie a stratégiaalkotás során. Előfordulhat a stabilitás és a káosz közötti mozgás a vállalkozások életében, és nem kell törekedniük arra, hogy egy egyensúlyi pontba mindig visszatérjenek, mert ez nem segíti az innovációt, a fejlődést, a változást. A modern elmélet szerint a káosz és a stabilitás határán mozogva is előre tud lépni egy vállalkozás. Katalin ehhez a szálhoz kapcsolja a kutatásait, és reméli, hogy a doktori iskola sikeres elvégzése után számítani fognak rá a felsőoktatásban. Jelenleg kutatási témájához hűen családi vállalkozásban dolgozik, ő az anyukájával, nővére az apukájával, a saját cégeikben.
Hasonlóan izgalmas területet kutat Dobra Zoltán. Az ember-robot együttműködés emberi oldalát vizsgálja az ipar 4.0 világában. Arra kíváncsi, hogyan hat egy munkaközösségre, ha bekerül közéjük egy robot, ami már nincs körbekerítve. Eddigi felmérései szerint az emberek segítségnek veszik a robot munkáját, és pontosan ez is az egyik cél, hogy a fizikai terhelésüket csökkenteni lehessen. Nem látják negatívan saját jövőjüket, nem tartanak attól, hogy elveszítik a munkájukat, ha majd mindenfelé robotokba lehet botlani. Az eddigi tanulmányok szerint a robotok nem lesznek az emberek vezetői a munkahelyeken. Nehéz elképzelni, hogy egy robot mondja meg egy embernek, hogy mit csináljon.
Varga Enikő a bio-, organikus farmok kihívásaival foglalkozik, a személyes tudás felfrissítésével a „csináld magad” korában. Önmaga is egy farmon él a családjával. A doktori iskolát intellektuális kalandtúrának tartja. A kezdetekkor új látásmódot várt a programtól és önmegvalósítást, hogy bebizonyítsa önmagának, ezen a területen is megállja a helyét. Enikő doktorandusz társaival sikeresen átjutott a félidei komplex vizsgán a workshopot megelőző héten. Egyre közelebb kerül a céljához egy olyan kutatói, tudományos közösségben, ahová tartozni felemelő érzést jelent.