Idén indult el a győri Széchenyi István Egyetem világon egyedülálló drónirányító és drónadatelemző szakirányú továbbképzése, amelyhez kapcsolódóan oktató-kutató labort alakított ki az intézmény Digitális Fejlesztési Központja az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával Budapesten. A kedden bemutatott fejlesztés is példázza, hogy az egyetem a legújabb technológiákkal ismerteti meg hallgatóit.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Széchenyi István Egyetem a „Programozd a jövőd!” európai uniós projekt keretében hozta létre 2019-ben azt a Digitális Fejlesztési Központot, amelynek célja, hogy a hazai digitalizációval és innovációval összefüggő oktatási, fejlesztési programoknak helyszínt és támogatást biztosítson.
Ennek részeként jött létre drón- és képfeldolgozás oktató-kutató labor a győri egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be kedden. Itt a legújabb technológiákat használva sajátíthatják el az ismereteket az első ízben idén februárban elindított drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzés hallgatói.
„Szoros és igen gyümölcsöző az az együttműködés, amit az elmúlt években a győri Széchenyi István Egyetemmel kialakítottunk. Ennek a közös munkának is az a célja, hogy a digitalizáció és az innováció Magyarországon megfelelő szerepet, teret kaphasson az oktatás, a kutatás és fejlesztés területén egyaránt. A labor létrehozása e partnerség egyik eredménye, amelytől azt várjuk, hogy olyan szakembereket képezhetünk, akik a digitális technológiák révén a gazdaság új ágát fogják képviselni munkájuk során. A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít az oktatásra és azon belül a digitalizációval kapcsolatos képzésekre, amire jó példa a Széchenyi István Egyetem, ahol jelentős innovációs munka folyik az 5G fejlesztés területén is. A gyors adatátvitel az egyik legfontosabb tényezője a drónokkal kapcsolatos fejlesztéseknek” – mondta el dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.
A drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban hozzátette: a kurzus egyedisége abból adódik, hogy a hallgatók nemcsak a biztonságos drónüzemeltetést, hanem a drón által nyert adatok elemzését, kiértékelését is megtanulják.
A drónfelvételek szoftveres elemzése például a mezőgazdaságban pontos hozamtérképek kialakításában, a művelési területek fertőzöttségének megállapításában, a vízgazdálkodásban a fertőzés helyének, eredőjének és kiterjedtségének azonosításában, az építőiparban háromdimenziós ingatlanmodellek, hőtérképek létrehozásában, a távközlésben és az energetikában pedig az infrastruktúra állapotának felmérésében segíthet.
Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja elmondta: valódi, kilenc karral rendelkező universitasként intézményük felismerte, hogy az egyes tudományterületek kiegészíthetik, segíthetik egymást. A drónlabor létrehozásában, illetve a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar által elindított drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzés elindításában például kihasználták az intézmény agrár- és műszaki-informatikai területeken meglévő erősségeit.
A kancellár aláhúzta azt is: céljuk, hogy valós ipari problémákra találjanak megoldást, s az egyetemi modellváltás eredményeképpen kutatásaik eredményeit a piacon kívánják hasznosítani, a tudást használható értékké alakítani.
„A drónlabor, valamint a drónirányító és -adatelemző képzés egyetemünk oktatási színvonalát növelik. A túljelentkezés is mutatja, hogy valós piaci igényekre reagáltunk, a labornak köszönhetően pedig a legkorszerűbb technológiákat tudjuk megmutatni a hallgatók számára” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt. A képzés első évfolyamának 39 résztvevője hamarosan végez. A következő kurzus 2022. februárban indul, amelyre a Széchenyi István Egyetem felvételi felületén lehet jelentkezni.
A sajtótájékoztatón Drotár István, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője arról beszélt, hogy a labor képzési és kutató-fejlesztő műhely, amely egyszerre enyhít az infokommunikációs szektorban jellemző munkaerőhiányon, és ad választ a technológiai kihívásokra. Megjegyezte: ehhez kapcsolódóan
agrárdigitalizációs szakmérnök képzés elindítását is tervezik.
