Felvételizőknek   Munkatársainknak    Hallgatóinknak    Szülőknek   Alumninak     Cégeknek

Mindennapi, egyre gyorsuló életünk szerves része a közlekedés: ingázunk a munkába, a város egyik pontjából a másikba közlekedünk. Ezzel egy időben a biciklisek száma is növekszik a városban és a változás folyamatos. Az elektromos megoldások, a közösségi eszközök, kerékpárok, rollerek és a car-sharing is egyre nagyobb teret hódít. Németországban idén nyáron néhány euróért havi bérletet válthatunk mindenféle tömegközlekedési eszközre, és az ötletet itthon is fontolgatják. Baján 2022 elején az önkormányzat teljesen ingyenessé tette a tömegközlekedést, több vidéki városban pedig a lakosság számára speciális kedvezmények biztosítottak. A folytonosan változó felhasználói igények, környezetvédelmi normák, illetve az új irányok, trendek közepett a közlekedési szakemberek és a járműipar is hatékony megoldásokat keres. Vajon léteznek általánosítható jó megoldások? Milyen irányba halad a városi mobilitás a hazánkban? Hogyan nézhet ki a jövő fenntartható közlekedése? Melyek a legkisebb öko-lábnyommal rendelkező közlekedési formák?

Moderátor: Dr. Torma András

Beszélgetnek:
Magyar Csongor - Super Soco, elektromobilitás tanácsadó
Weingartner Balázs - Humda, elnök-vezérigazgató
Déri Huba- Rollin, Co-Founder

Egyre több hazai alkotó és ruhatervező helyezi az alkotói folyamatainak középpontjába a fenntarthatóságot és a környezeti szempontokat a funkció és a design vezérelvein túl. Sokasodnak a green gardrób kezdeményezések, a ruhacserék, a second hand üzletek és a kortárs kézművesség jegyében alakuló alkotói vásárok. A lakberendezésben, otthonteremtésben és az építészetben is hódítanak a zöld ötletek.
De hogyan reagálnak erre a hazai piaci szereplők? Merre tart a fast fashion és a hagyományos lakberendezés világa? A művészetek mind tematikában, mind anyaghasználatban képesek diskurzusban tartani a zöld gondolkodást, de vajon mennyire érvényesül ezek szemléletformáló ereje a szélesebb közönség tekintetében? Milyen irányba halad a fenntartható dizájn és divat Magyarországon? Attól, hogy valami használt, még lehet divatos? Hogy reagálnak a tervezők arra, ha egy-egy darabjuknak több gazdája is van?
 

Moderátor: Dr. Buruzs Adrienn

Beszélgetnek:
Csalár Bence - divatszakértő, újságíró
Eke Angéla - színésznő
Oravecz Péter - HelloWood

Az elmúlt évek a kikapcsolódás és a szórakozás tekintetében kétségkívül markáns változásokat hoztak: habár lassan visszatérünk a megszokotthoz, ismét megtelnek a színházakban a közönség sorai, újra fesztiváloktól, koncertektől lehetnek hangosak a nyári esték és a Liszt Ferenc Repülőtér is ismét rekordszámú utazót fogad, mégis átalakult, hogyan töltjük, hogyan tölthetjük a szabadidőnket. Talán a járvány hozta lelassulás hozományaként, a turistáktól mentes természetes pihenőhelyek átalakulása fókuszba hozták a környezettudatosság gondolatait, mind a belföldi vagy külföldi kikapcsolódás, mind a bulizás, szórakozás tekintetében. A folyamatos formálódásra és fejlődésre képes hazai kulturális és turisztikai szektor lehetőségeihez mérten reagált a változásokra, de vajon a környezettudatos életmód beszivárgása a hétköznapi életünkbe, az igények alakulása, a kultúrafogyasztási szokásainkon is nyomot hagytak?
Milyen hatásai lehetnek a környezettudatos gondolkodásnak a kultúra, a kikapcsolódás és a szórakozás tekintetében? Van-e a zöld gondolkodásnak hatása a szabadidőnk eltöltésére? Hogyan reagálhatunk a változó igényekre, egyáltalán változtak az igényeink? Létezik olyan, hogy fenntartható turizmus?

Moderátor: Stumpf Kata

Beszélgetnek:
Madarász-Losonczy Bálint
Bera Péter - Klímapolitikai Intézet

Manapság már igazán sok lehetőségünk van arra, hogy jót és jól együnk: van, aki a sarki zöldségesre vagy hentesre esküszik, mások a közösségi kertekre vagy éppen a termelői piacokra, de a legtöbb étterem is büszkén hirdeti, hogy melyik hazai gazdaságtól szerzi be az alapanyagait, és a szupermarketek is sok esetben követik ezeket a folyamatokat. Ami közös, hogy egyre népszerűbbnek tűnik a hazai tájfajta és bio élelmiszer, és egyre átláthatóbb az elénk kerülő ételek forrása is.
De mennyire versenyképes a magyar ökológiai gazdálkodás? Tényleg a bio paradicsomtól lesz az igazi a lecsó? És mi lesz az ételpazarlással?
Beszélgetnek:
Pocsaji Csilla - Tebe Shop, hulladékmentes bolthálózat, tulajdonos ügyvezető
Borbács Marcsi - műsorvezető, író, gasztro kalandor
Perepelica Kirill - Munch, Co-Founder

A változás mindig kicsiben, apró lépésekkel kezdődik. Ez a környezettudatos életmód esetében sincs másképp. Otthon, a családban és a saját szokásaink formálásával tudjuk az egyéni felelősségünket legelőször gyakorolni és ezáltal jobban megismerni. De hogyan érdemes nekiállni a környezetünk átalakításának? Létezik-e egyensúly a bambusz fogkefék, a balkonkertészet, a ruhacserék és a textil zöldséges zsákok közepette? Mitől válik komfortossá és közben közel zero waste-é egy otthon? 
A jövő felé figyelés mellett érdemes néha megállnunk és visszafele is tekintenünk: a körforgásos gazdaság alapgondolata, bár más formában, de a szüleink és nagyszüleink idejében is jelen volt már. Vajon mit tanulhatunk a korábbi generációktól a mai zero waste életmóddal kapcsolatban? Mi az, amit ma is alkalmazni tudunk, akár a nagyvárosi rohanó életünkben a régi, jól bevált praktikák közül?

Moderátor: Hajas Bence - Greendex fenntarthatósági magazin, szerkesztő-újságíró

Beszélgetnek:
Bartus Marci - tRENDrakó, népegészségügyi szakember
Csorba Noémi - Falusi Kosár, tulajdonos
 

A Visegrádi Négyekként említett négy ország Lengyelország, Csehország, Szlovákia és
Magyarország együttműködése számos területen nyomon követhető, ám a hétköznapi ember
számára olykor kizárólag politikai, gazdasági fogalomként jelenik meg. Sok esetben így szinte
észrevétlenül dolgoznak kulturális intézetek, központok, művészek a négy ország közötti kapcsolat
erősítésén, a történelmi kapocs megőrzésén és megújításán. A művészet sokszor eszköz. Az alkotók
történeteket, mindannyiunkat érintő üzeneteket, kérdéseket dolgoznak fel, így kerül egyre gyakrabban
fókuszba a környezetvédelem és a hulladék kérdése is. Új műfajok, irányzatok születnek, ahol teret
kapnak a fenntartható művészet és az újrahasznosítás módszerei is. Vajon hogyan üzenhetnek
művészek az alkotásaikon keresztül? Erősíthetők kultúrával és képzőművészettel országokon átívelő
kapcsolatok? Van helye a “szemétnek” egy galéria falai között? Lehet egyáltalán értékes egy
hulladékból készített alkotás?