Újraálmodták az egyetemet a széchenyis hallgatók
Frissítve: 2022. febr. 17.
Hallgatói közösségek fejlesztése, hibrid oktatás lehetőségei, zöldítési törekvések – ezekben a témákban dolgoztak ki javaslatokat a Széchenyi István Egyetem különleges nyári kurzusának résztvevői. Az ötnapos design thinking képzés során a hallgatók nem pusztán megismerkedtek egy kreatív tervezést elősegítő, széles körben elterjedt módszertannal, hanem a gyakorlat útján el is sajátították azt: valós egyetemi problémákra kerestek – és találtak – megoldásokat.
Tervezz egyetemet! címmel hirdetett intenzív, ötnapos tréninget a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campusa, amelyhez – nyári szabadegyetem jelleggel – bárki csatlakozhatott, így többek között más egyetemek hallgatói is. A képzés elsődleges célja a design thinking módszertan ismertetése volt úgy, hogy közben a résztvevők a gyakorlatban is kipróbálják azt.
„Mindamellett, hogy elméleti oktatás is zajlott az öt nap során, a hangsúly a problémamegoldáson volt” – mondta a projektzáró rendezvényen Barna Máté, a képzés egyik trénere, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Akadémiai Irodájának vezetője. „A módszertan lényege, hogy ténylegesen csinálni kell: át kell gondolni a problémát, terepre kell menni, interjúkat kell készíteni, ötleteket kell gyűjteni, aztán ezeket prototipizálni és tesztelni a felhasználókkal. Mindezt úgy, hogy mi, trénerek végig segítjük a munkájukat egy jól vezetett folyamat során. A képzés tehát egyben egy élmény is volt, átélhették a résztvevők, hogy zajlik ez belülről” – fogalmazott.
A csapatok prezentációira a képzés záróeseményén került sor, amelyen jelen volt dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja, dr. Dőry Tibor, a Menedzsment Campus elnöke, Keszthelyi Bernadett, a Mobilis igazgatóhelyettese, dr. Rámháp Szabolcs, hallgatói innovációs ügyekért felelős munkatárs és Vági Kornél, a Menedzsment Campus központvezetője. Dr. Kovács Zsolt rövid köszöntőjében jelezte: remek lehetőségnek tartja a képzést arra, hogy a hallgatókkal közösen gondolkozzanak az egyetem jövőjéről.
Az első csapat a hallgatói közösségek fejlesztését kapta feladatául. Kérdőíves kutatásukból kiderült, hogy a hallgatók leginkább tanórák alatt vagy különböző eseményeken ismerkednek egymással, ezek közül is kitüntetett szereppel bír a Gólyahét, amely évekre megalapozza a hallgatói kapcsolatrendszert. A következtetés ebből az, hogy minél több rendezvényre kell eljuttatniuk a hallgatókat, hogy serkentsék a közösségi aktivitást.
„Egy telefonos applikáció koncepcióját dolgozzuk ki” – foglalta össze eredményeiket Orosz Szonja, a csapat egyik tagja, aki pár előzetes vázlatképpel be is mutatta az alkalmazást. „A Facebookon sok esemény közül lehet böngészni, de ezek olykor csak negyed óra görgetés után jutnak el a felhasználóhoz. A mi alkalmazásunk viszont kizárólag az egyetemhez köthető rendezvényekhez navigálna. A kedvencek közé kiválogathatja mindenki a preferenciáinak megfelelő eseményeket. Később bevezetnénk az értékelés funkciót is, hogy aztán személyre szabott ajánlatokat is tudjon adni a szoftver. A hallgatók kritikus tömegét úgy érnénk el, hogy a Gólyahéten mindenki telefonjára feltelepíttetnénk az alkalmazást valamilyen játék keretében, így minden szeptemberben közel ezer fővel nőne a felhasználóbázis” – ecsetelte.
Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi-egyetem kancellárja úgy vélte, hogy az applikáció jó ötlet, de nem biztos, hogy önmagában segít. Sokkal fontosabbnak tartotta, hogy legyen egy motivált, lelkes csapat, amelyik életben tartja a szoftvert – valami hasonló, mint amelyik a prezentációt készítette. Leszögezte azt is, a különböző kampányok elengedhetetlenek. Példaként említette, hogy annak idején egy hallgató úgy vállalta egy rendezvény népszerűsítését, hogy az illető egy héten keresztül személyesen hívott el minden járókelőt a campuson az eseményre, amely végül hatalmas siker lett. „Ha az applikáció mellett még vannak ilyen, divatos kifejezéssel élve mikroinfluencerek, akkor be tud indulni a dolog” – összegzett.
Mint ahogy többen is megjegyezték, a második csapat nagyon aktuális problémát boncolgatott: a hibrid oktatás ügyét. Azaz: a mai kor kihívásainak megfelelően, a digitális lehetőségeket felhasználva hogyan lehetne megújítani a tanítási-tanulási folyamatot? A csapat felmérése alapján vegyes a kép, sokan elégedettek a távoktatással, sokan visszatérnének a tantermekbe, de egy biztos: egyértelmű az igény a hallgatók részéről, hogy a jelenlegi rendszer egyes elemeit online megoldásokkal váltsák fel.
Ennek jegyében a csapat javaslata egy újragondolt tanulóhét volt. Hétfőre és keddre hagyományos, jelenléti oktatást terveztek, gyakorlatokkal és szemináriumokkal, csütörtökön és pénteken online órákkal. A szerdai nap különleges, ugyanis a hét közepére egy úgynevezett szakmai napot terveztek, melynek keretében a hallgatók havonta egyszer gyárlátogatáson, intézménylátogatáson vennének részt, egyébként pedig a szakterületük jeles vendégelőadói tartanának nekik workshopokat. A koncepció előnye, hogy a hallgatók rugalmasabban oszthatnák be idejüket, a hét második felében könnyedén vállalhatnának munkát, hiszen az előadások videói visszanézhetőek lennének. Az is kiderült, hogy az online oktatás kívánalma tárgyfüggő, azaz a hallgatók egyes tárgyak esetében favorizálják a távoktatást, más tárgyak esetében viszont a személyes jelenlétet preferálják. Abban viszont konszenzus volt, hogy a visszanézhető előadások nagy segítséget jelentenének nekik.
„A témával mi is foglalkoztunk, felmértük a hallgatók véleményét” – árulta el dr. Kovács Zsolt. „Végül abban maradtunk, a következő félévben néhány kurzus esetén kísérleti jelleggel megpróbálkozunk azzal, hogy digitálisan megosztható anyagokat, például videókat, diasorokat és egyebeket adunk a hallgatóknak, akik ezt megnézik és felkészülnek belőle. A személyes találkozásokon pedig már csak a kérdések tisztázására illetve a gyakorlásra kerülne sor. Innovatív módszerekkel, workshop-szerűen, motivációs rendszerrel ez működhet a jövőben” – értékelt a kancellár.