Keresés

Újraálmodták az egyetemet a széchenyis hallgatók

Frissítve: febr. 17.

Hallgatói közösségek fejlesztése, hibrid oktatás lehetőségei, zöldítési törekvések – ezekben a témákban dolgoztak ki javaslatokat a Széchenyi István Egyetem különleges nyári kurzusának résztvevői. Az ötnapos design thinking képzés során a hallgatók nem pusztán megismerkedtek egy kreatív tervezést elősegítő, széles körben elterjedt módszertannal, hanem a gyakorlat útján el is sajátították azt: valós egyetemi problémákra kerestek – és találtak – megoldásokat.


Tervezz egyetemet! címmel hirdetett intenzív, ötnapos tréninget a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campusa, amelyhez – nyári szabadegyetem jelleggel – bárki csatlakozhatott, így többek között más egyetemek hallgatói is. A képzés elsődleges célja a design thinking módszertan ismertetése volt úgy, hogy közben a résztvevők a gyakorlatban is kipróbálják azt.


„Mindamellett, hogy elméleti oktatás is zajlott az öt nap során, a hangsúly a problémamegoldáson volt” – mondta a projektzáró rendezvényen Barna Máté, a képzés egyik trénere, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Akadémiai Irodájának vezetője. „A módszertan lényege, hogy ténylegesen csinálni kell: át kell gondolni a problémát, terepre kell menni, interjúkat kell készíteni, ötleteket kell gyűjteni, aztán ezeket prototipizálni és tesztelni a felhasználókkal. Mindezt úgy, hogy mi, trénerek végig segítjük a munkájukat egy jól vezetett folyamat során. A képzés tehát egyben egy élmény is volt, átélhették a résztvevők, hogy zajlik ez belülről” – fogalmazott.

Barna Máté és Paris Noble, a képzés két trénere. (Fotó: Horváth Márton)
A zsűri: dr. Kovács Zsolt, dr. Dőry Tibor, Keszthelyi Bernadett, dr. Rámháp Szabolcs és Vági Kornél.

A csapatok prezentációira a képzés záróeseményén került sor, amelyen jelen volt dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja, dr. Dőry Tibor, a Menedzsment Campus elnöke, Keszthelyi Bernadett, a Mobilis igazgatóhelyettese, dr. Rámháp Szabolcs, hallgatói innovációs ügyekért felelős munkatárs és Vági Kornél, a Menedzsment Campus központvezetője. Dr. Kovács Zsolt rövid köszöntőjében jelezte: remek lehetőségnek tartja a képzést arra, hogy a hallgatókkal közösen gondolkozzanak az egyetem jövőjéről.


Az első csapat a hallgatói közösségek fejlesztését kapta feladatául. Kérdőíves kutatásukból kiderült, hogy a hallgatók leginkább tanórák alatt vagy különböző eseményeken ismerkednek egymással, ezek közül is kitüntetett szereppel bír a Gólyahét, amely évekre megalapozza a hallgatói kapcsolatrendszert. A következtetés ebből az, hogy minél több rendezvényre kell eljuttatniuk a hallgatókat, hogy serkentsék a közösségi aktivitást.


„Egy telefonos applikáció koncepcióját dolgozzuk ki” – foglalta össze eredményeiket Orosz Szonja, a csapat egyik tagja, aki pár előzetes vázlatképpel be is mutatta az alkalmazást. „A Facebookon sok esemény közül lehet böngészni, de ezek olykor csak negyed óra görgetés után jutnak el a felhasználóhoz. A mi alkalmazásunk viszont kizárólag az egyetemhez köthető rendezvényekhez navigálna. A kedvencek közé kiválogathatja mindenki a preferenciáinak megfelelő eseményeket. Később bevezetnénk az értékelés funkciót is, hogy aztán személyre szabott ajánlatokat is tudjon adni a szoftver. A hallgatók kritikus tömegét úgy érnénk el, hogy a Gólyahéten mindenki telefonjára feltelepíttetnénk az alkalmazást valamilyen játék keretében, így minden szeptemberben közel ezer fővel nőne a felhasználóbázis” – ecsetelte.


Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi-egyetem kancellárja úgy vélte, hogy az applikáció jó ötlet, de nem biztos, hogy önmagában segít. Sokkal fontosabbnak tartotta, hogy legyen egy motivált, lelkes csapat, amelyik életben tartja a szoftvert – valami hasonló, mint amelyik a prezentációt készítette. Leszögezte azt is, a különböző kampányok elengedhetetlenek. Példaként említette, hogy annak idején egy hallgató úgy vállalta egy rendezvény népszerűsítését, hogy az illető egy héten keresztül személyesen hívott el minden járókelőt a campuson az eseményre, amely végül hatalmas siker lett. „Ha az applikáció mellett még vannak ilyen, divatos kifejezéssel élve mikroinfluencerek, akkor be tud indulni a dolog” – összegzett.

A SZEREN nevet kapott applikáció vázlattervei.

Mint ahogy többen is megjegyezték, a második csapat nagyon aktuális problémát boncolgatott: a hibrid oktatás ügyét. Azaz: a mai kor kihívásainak megfelelően, a digitális lehetőségeket felhasználva hogyan lehetne megújítani a tanítási-tanulási folyamatot? A csapat felmérése alapján vegyes a kép, sokan elégedettek a távoktatással, sokan visszatérnének a tantermekbe, de egy biztos: egyértelmű az igény a hallgatók részéről, hogy a jelenlegi rendszer egyes elemeit online megoldásokkal váltsák fel.


Ennek jegyében a csapat javaslata egy újragondolt tanulóhét volt. Hétfőre és keddre hagyományos, jelenléti oktatást terveztek, gyakorlatokkal és szemináriumokkal, csütörtökön és pénteken online órákkal. A szerdai nap különleges, ugyanis a hét közepére egy úgynevezett szakmai napot terveztek, melynek keretében a hallgatók havonta egyszer gyárlátogatáson, intézménylátogatáson vennének részt, egyébként pedig a szakterületük jeles vendégelőadói tartanának nekik workshopokat. A koncepció előnye, hogy a hallgatók rugalmasabban oszthatnák be idejüket, a hét második felében könnyedén vállalhatnának munkát, hiszen az előadások videói visszanézhetőek lennének. Az is kiderült, hogy az online oktatás kívánalma tárgyfüggő, azaz a hallgatók egyes tárgyak esetében favorizálják a távoktatást, más tárgyak esetében viszont a személyes jelenlétet preferálják. Abban viszont konszenzus volt, hogy a visszanézhető előadások nagy segítséget jelentenének nekik.


„A témával mi is foglalkoztunk, felmértük a hallgatók véleményét” – árulta el dr. Kovács Zsolt. „Végül abban maradtunk, a következő félévben néhány kurzus esetén kísérleti jelleggel megpróbálkozunk azzal, hogy digitálisan megosztható anyagokat, például videókat, diasorokat és egyebeket adunk a hallgatóknak, akik ezt megnézik és felkészülnek belőle. A személyes találkozásokon pedig már csak a kérdések tisztázására illetve a gyakorlásra kerülne sor. Innovatív módszerekkel, workshop-szerűen, motivációs rendszerrel ez működhet a jövőben” – értékelt a kancellár.

Prezentál a második csapat. (Fotó: Horváth Márton)

A harmadik csapat feladata az egyetem zöldítése volt, amelyet az előző két társasággal ellentétben nem egy nagy, átfogó projekt keretében, hanem több, kisebb intézkedéssel kívántak elősegíteni. A problémákat felmérve azt a diagnózist állították fel, hogy elsősorban a szemétgyűjtés területén akad fejlesztenivaló, de a szemléletformálásban is sokat tehet az egyetem. Előbbi kapcsán felvetődött, hogy további kültéri szemeteseket kellene elhelyezni a campuson, valamint a meglévőket is szükséges lenne átalakítani, ugyanis a nagyobb tárgyak, például tipikusan ételdobozok nem férnek be a lyukakba.


A hallgatói környezettudatosság fejlesztése kapcsán is több ötlet merült fel. Az egyik a már sok egyetemen bevezetett zöld diploma, melynek lényege, hogy a hallgatók különböző zöld tematikájú tárgyakat vehetnek fel, és ha ezekből összegyűlik kellő mennyiség, akkor egy külön oklevelet is kapnak a diplomájuk mellé. A csapat szerint csakugyan hasznos lenne egy ökobarát rendezvény, például a plogging, amely egy futás szemétszedéssel egybekötve. Motiváció gyanánt akár testnevelés félévet is elfogadtathatnának vele a hallgatók.


Mindezen ötleteket egy megvalósíthatósági diagramon ábrázolta a csapat, így itt kiderült, milyen időhorizonton és milyen költséggel valósíthatóak meg az egyes ötletek. A kukaátalakítás például középtávon kivitelezhető, a zöld diploma bevezetéséhez viszont évek szükségesek. Ennek kapcsán dr. Rámháp Szabolcs kifejtette: rengeteg dolog nem pénzkérdés, vagy ha igen, apró kiadásokról van szó. „Az egyetem az utolsó pont, ahol még lehet edukálni az embereket. Ha itt nem tanulják meg, hogy legyenek igényesek a környezetükre, később már nehezen fog menni. Szerintem itt is szükség lehet egy-két mozgalmár típusú emberre, aki viszi a hátán ezt az ügyet és jó példával elől jár. A mostani generáció fogékony erre” – húzta alá.

A cigarettacsikkes szavazás nagy népszerűségre tett szert a hallgatók körében.

Ahogy a fentiekből látható, egy jó hangulatú, produktív képzést zártak a résztvevők. Az oktatók elmondták, nagyon elégedettek voltak az aktivitással, sokszor a dedikált időkereten kívül is még együtt dolgoztak a csapatok. És hogy mi lesz az ötletek sorsa? Az egyetem vezetősége a közeljövőben áttekinti a javaslatokat és jó esély van rá, hogy néhányuk megvalósításra is kerül. A csapatokat bátorítják, hogy ha van kedvük, továbbra is foglalkozzanak a témával és szánjanak időt azokra az ötletekre is, amelyek kimunkálására nem volt elég az öt nap. Ami biztos, hogy így vagy úgy, de lesz folytatás, sőt, ahogy elhangzott, design thinking képzés is lesz ismét – hogy mikor, arról természetesen portálunk tudósítani fog.