Látványosan demonstrálta kutatás-fejlesztési tevékenységét a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya március 26-i átadásán. Emellett a folyamatban lévő fejlesztések is mutatják az intézmény zalaegerszegi jelenlétének folyamatos erősödését.
Összesen 45 milliárd forintból, 265 hektáron elkészült a zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, amelynek átadásán a program miniszteri biztosa, Vigh László országgyűlési képviselő jelentette készre a beruházást Orbán Viktor miniszterelnöknek.
A kormányfő kiemelte: fontos, hogy „gyorsabbak legyünk, mint mások, hamarabb ismerjük fel a jövőt”, és ebben segíthet technológiai szempontból a tesztpálya. Hozzátette: ez volt az a gondolat, amely meggyőzte a kormány tagjait arról, hogy érdemes támogatni a fejlesztést.
Orbán Viktor kitért rá: a járműipar a magyar ipar fejlesztésében óriási szerepet játszik. 2010-ben a magyar járműgyártásban 80 ezer ember dolgozott, most pedig 150 ezer család él meg ebből.
Jean Todt, az ENSZ közlekedésbiztonsági különmegbízottja, a Ferrari Forma–1-es csapatának korábbi technikai igazgatója beszédében kiemelte, két éve volt módja megtekinteni az épülő tesztpályát, ami nagy hatást gyakorolt rá, s gratulált a magyar kormánynak a jövőbe mutató beruházás felkarolásáért. A jövő közlekedésfejlesztését szolgáló technológiák itt vizsgáznak, itt születnek meg – szögezte le.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az esemény kapcsán az MTI-vel azt közölte: a ZalaZONE világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúrájának egyedisége abban áll, hogy a hagyományos járműdinamikai tesztek mellett az automatizált, hálózatba kapcsolt, illetve elektromos járművek vizsgálatát, fejlesztését is lehetővé teszi.
Hozzáfűzte: a beruházás első ütemeként 2019-re készült el a felhasználók számára irodákat, műhelyeket biztosító tesztközpont és az első három pályaelem – vagyis a dinamikai felület, a nagy sebességre tervezett kezelhetőségi pálya, illetve a Smart City –, amelyekkel már megkezdődött az üzleti célú hasznosítás is. Az elmúlt két évben a létesítmény a Smart City Zóna további szakaszai mellett újabb nyolc modullal bővítette szolgáltatási portfolióját, köztük fékfelülettel, autópályaszakasszal, országúti modullal, egyetemi pályamodullal, alacsony tapadású kezelhetőségi pályával, valamint zajmérőfelülettel és emelkedőkkel.
A miniszter kitért arra is, hogy a ZalaZONE működésében már kezdetektől jelen vannak az egyetemek és a kutatóintézetek is. Kutatási hálózati együttműködés jött létre mostanra a győri Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és több nyugat-európai felsőoktatási intézmény részvételével. Palkovics László úgy értékelt, hogy a high-tech gyártási és kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése megalapozza Magyarországon a tudásalapú gazdaság megerősítését és megteremti a fenntartható növekedés feltételeit. A versenyképes kutatási infrastruktúráknak és a köréjük épülő innovációs ökoszisztémáknak köszönhetően hazánk európai szinten is élenjáró szerepet tölthet be a korszakváltó technológiák meghonosításában – mondta.
A Széchenyi István Egyetem zalaegerszegi jelenléte láthatóan egyre erőteljesebb: az intézmény tudományos és innovációs parki fejlesztése – egy inkubációs és egy szállásépület építése – hamarosan lezárul. Emellett járműipari kutatásokat segítő, korszerű eszközök, berendezések beszerzésére is folyamatban van már.
A győri universitas mindezt a tesztpálya átadásához kapcsolódóan is demonstrálta a Magyar Tudományos Akadémia észak-dunántúli regionális szervezete, a VEAB Járműipari Munkabizottsága éves munkaprogramjának részeként. Az egyetem Járműipari Kutatóközpontja a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) közösen elvégzett kutatás-fejlesztés egy szeletét is felvillantotta: a jelenlévők láthatták, ahogy egy önvezető autó beavatkozás nélkül, autonóm módon kikerült több, járművekből álló akadályt, illetve amikor ezt egy drónnal kiegészülve, annak szenzoros adatait felhasználva tette, és szemléltette a kiterjesztett érzékelés egy felhasználási területét. Emellett a JKK ZalaZONE-részlege a későbbi ipari kutatás-fejlesztési feladatokra készülve egy radar-keresztmetszetmérést és egy nagyfeszültségű akkumulátorrendszer valós idejű montírozására alkalmas diagnosztikai eljárást mutatott be.
