A Szigetköz–Csallóköz határon átnyúló, európai fenntartható és mintaadó fejlesztési területté alakítása a célja az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Programnak, amelynek nyitókonferenciáját pénteken tartották a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának otthont adó mosonmagyaróvári várban. A több mint egymilliárd forintból megvalósuló projektben az egyetem mellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete vesz részt, szlovák, osztrák és német partnerek bevonásával.
„A víz összekapcsol, nem pedig szétválaszt” – ezzel a meggyőződéssel gyűltek össze a résztvevők az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program nyitórendezvényén, amelynek házigazdája a Széchenyi István Egyetem volt.
Széles körű összefogás
Prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában ismertette: az Európai Unió és a magyar kormány egymilliárd forintot meghaladó összeggel finanszírozza a magyar Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részét képező projektet, amelynek hazai közreműködői a Széchenyi István Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete. Hozzáfűzte, hogy a program kapcsolódik az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz is. A politikus kifejtette: összesen 18 munkacsomagot alakítottak ki, amelyekbe német, osztrák és szlovák partnereket is bevonnak. Emellett szakmai tanácsadó testület alakul annak támogatására, hogyan lehet a projekt eredményeit beilleszteni a gazdasági és társadalmi környezetbe.
Dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője a projekt lényegének az Öreg-Duna és mellékágrendszereinek helyreállítását, a Szigetköz innovatív és természetalapú megoldásokra, kutatás-fejlesztési eredményekre épített fejlesztését, valamint a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontjainak összehangolását, a mindennapok gyakorlatába, a helyi közösségek kultúrájába való átültetését nevezte.
„A vízügyi infrastruktúra korszerűsítésével, fenntartható vízgazdálkodással ellenállóvá, rugalmassá tehetjük a mezőgazdasági termelést a klímaváltozás következtében szélsőségessé vált időjárással szemben. A közlekedés, a turizmus fejlesztésével megközelíthetővé tesszük rejtett természeti értékeinket, látogatóközpont építésével pedig bemutathatjuk feltárt örökségünket” – húzta alá.
A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a térség fejlesztésében
Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében azt hangsúlyozta: a programban meghatározó szerepet betöltő egyetem elkötelezetten vállal felelősséget környezete fenntartható jövőjének alakításában.
„Tevékenységünket a globális láthatóság jegyében végezzük, szorosan együttműködve ipari, a kormányzati, egyházi és civil partnereinkkel, illetve a médiaszereplőkkel.
A közös munkában nagy hangsúlyt helyezünk a természeti környezettel való harmonikus együttélés, a fenntartható fejlődés szempontjaira. Elkötelezettségünk nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy a Széchenyi István Egyetemet immár másodszor jegyzik a világ legjobbjai között az egyik legnagyobb nemzetközi minősítő szervezet, a Times Higher Education listáján, amely a felsőoktatási intézményeket gazdasági, társadalmi hatásuk és felelősségvállalásuk alapján rangsorolja” – fogalmazott.
Hozzáfűzte: az egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a nemzetközi színvonalú oktatáson és kutatáson túl fontos szerepet töltsön be a térség társadalmi életében. Ennek jegyében vesz részt ebben a projektben, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz és a Csallóköz világszínvonalú mintaadó fejlesztési területté váljon.
A feladatok közösen oldhatók meg
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója kiemelte: a Szigetköz rehabilitációjában számos eredményt sikerült elérni az elmúlt csaknem három évtizedben Ezek közé tartozik a hullámtér, a mentett oldali vízpótlás és a Mosoni-Duna vízhozamának stabilizálása, valamint a Győr vízszintjeit rendező, Gönyűnél már épülő torkolati műtárgy. A feladatok között említette a térség árvízvédelmét, a talajvizek rendezetlenségét, valamint azt, hogy a Szigetköz, a Duna és a Csallóköz között nincs ökológiai kapcsolat. „Ezek a problémák a határ mentén csak közösen oldhatók meg” – szögezte le.
Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja felidézte: a térségben 2000-ben megfogalmazott komplex rehabilitációs elképzelés jelentős része megvalósult, köszönhetően a kormány támogatásának. Megjegyezte: minden remény megvan arra, hogy az előttünk álló feladatok ugyanilyen eredményességgel váljanak valóra. Fontosnak nevezte, hogy a projektben az egyetem potenciálja is megjelenik.
A nyitókonferencián előadások sora hangzott el, amelyeken a körforgásos gazdaságtól a vízgazdálkodási és hidrodinamikai döntéstámogató modell kidolgozásán át a regionális turisztikai fejlesztési koncepcióig rendkívül sok témát ismertettek az előadók, dr. Xiaomeng Shen, a bonni ENSZ Egyetem rektorhelyettese, valamint Charles J. Vörösmarty, a City College of New York professzora pedig nemzetközi kitekintést nyújtott a hallgatóságnak.
Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program megvalósítása érdekében létrejött összefogást segíti a Széchenyi István Egyetem Globalizációs Kompetenciaközpontja, dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes szakmai koordinációjával, az ENSZ fenntartható fejlődési céljait szem előtt tartva.
