Az 5G és a 3D nyomtatás dominált a Széchenyi-egyetem pályázatán

Két aktuális trend, a 3D nyomtatás és az 5G technológia köré rendeződtek a Széchenyi Duó pályázat őszi fordulójának prototípusai – derült ki az eredményeket bemutató online eseményeken. A prezentációkban többek között mesterséges intelligencia segítségével tervezett versenyfelniről, a vásárló kézfejének formáját felvevő egyedi egérről és a röntgenleletezést felgyorsító képküldési eljárásról referáltak a hallgatói-oktatói csapatok. Az utóbbi megoldás azért is jelentős, mert a segítségével napok helyett csupán másodperceket kell várni a leletekre, az azonnali visszajelzés pedig életeket menthet.

Rendhagyó módon a Széchenyi István Egyetem két Széchenyi Duó pályázatot is kiírt az ősszel − a hagyományos mellett egy kifejezetten 5G-re fókuszálót is. Ennek célja az volt, hogy minél több olyan alkalmazást keressenek, amely kihasználja a technológia lehetőségeit – elvégre az infrastruktúra és a tudásbázis rendelkezésre áll, már csak ki kell találni, milyen üzletileg is értékesíthető megoldások építhetők erre.

„Nem titkoltuk, ezt a pályázatot egyfajta ugródeszkának szánjuk” – szögezte le a dr. Wersényi György, a pályázat felelőse, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja. „Van egy technológiánk, az 5G, amely még nem elég elterjedt ahhoz, hogy tudjuk, mit lehet kihozni belőle. Ebben segített számunkra ez a pályázat. Ha minden körülmény adott, ősszel újra belevágunk egy hasonlóba” – jelentette ki.

„A Széchenyi Duó pályázat célja prototípusok létrehozása, de kiemelt értékelési szempont az üzleti hasznosíthatóság is" – mondta dr. Rámháp Szabolcs, az online záróesemény moderátora.

A döntőbe került pályázatok közül a harmadik helyezett az okos talajmegfigyelő egység kapta. Az eszköz különböző információkat gyűjt be a környezetéből (talajnedvesség, páratartalom, hőmérséklet), ezáltal a földet megmunkáló szakember pontosan meg tudja határozni, hol kell öntözni vagy hova kell tápanyagot juttatni a növények optimális fejlődéséhez. Az elkészült egység jelenleg arra képes, hogy szenzorain keresztül méri a fontosabb paramétereket, és ezeket 5G-n továbbítja egy központi egységnek, de később egy komplex öntözőrendszer része lenne.

„A hardverünk egy Raspberryből, a hozzá kapcsolt kommunikációs egységből, valamint az érzékelőből áll. Jelenleg hálózati táplálással működik, ezt szeretnénk akkumulátorral kiváltani, amit napelem táplálna meg. A tesztelést az egyetem Rádiófrekvenciás Vizsgálólaboratóriumának klímakamrájában végeztük el. A vírushelyzet miatt földközeli mérés nem készült”

– részletezte tevékenységüket Sági Dávid, a prototípus ötletgazdája, aki a nyáron már szeretné üzembe állítani családi házuk kertjében az eszközükre épülő okos öntözőrendszert.

A szenzor maximális teljesítmény igénybevételével 29 óra üzemidőre képes. A becslés ideális körülmények között értendő.

Az ezüstérmes csapat a rendőrség, a tűzoltóság és a mentőszolgálat munkájának egyszerűsítését tűzte ki célul, szerintük ugyanis a jelenleg használt keskeny sávú, hangtovábbításra alkalmas PPDR-hálózat (Public Protection and Disaster Relief) napjainkban már nem korszerű, ezért megújítása sürgető feladat. Ideális lenne, ha real-time videókat, HD felbontású képeket lehetne továbbítani a technológiával – gondoljunk például térfigyelő kamerák felvételeire vagy hatósági drónok által generált adatcsomagokra.

„Végső célunk, hogy egy új generációs PPDR-hálózatot építsünk ki, ehhez azonban szükség van országos lefedettségű 5G hálózatra. A prototípusunknál így wifit használtunk adattovábbításra” – vezette fel projektjüket Liszkai Dávid. „Annak a lehetőségeit vizsgáltuk, hogy drónról miként tudnánk képeket és videókat átküldeni a hálózaton. Figyelembe vettük, hogy a wifi hatótávolsága nem nagyobb néhány kilóméternél, így könnyedén megszakadhat a kapcsolat az eszközzel. Szintén hátrány, hogy egyéb, a sávot használó eszközök, például telefonok, routerek, akár mikrohullámú sütők is zavarhatják a vételt. Erre csak az 5G hálózat nyújt majd megoldást” – fogalmazott.

A drón nagy motorterhelés mellett átlépi a szabványban meghatározott sugárzási kibocsátási értéket, ezért a fejlesztők elektromágneses árnyékolási technikát alkalmaznak ennek csökkentésére.

A győztes pályázatot Botár Benedek és Varga Róbert kettőse nyújtotta be, felkészítő tanáruk Vári Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese volt. Prototípusukkal egy szűrőbuszos mobil röntgenberendezés leleteit továbbították 5G hálózaton a kórházba, sok időt megspórolva ezzel. A vizsgálati rutin eddig úgy zajlott, hogy az elkészült képeket fizikai úton, autóval szállítva juttatták el a központig. A fiúk megoldásával viszont az orvosok a vizsgálat után azonnal megkapják a leleteket, így ha valakinél találnak valami gyanúsat, nem kell a páciensnek a pontos diagnózis érdekében hetekkel később befáradni a kórházba, hanem azonnal, a helyszínen visszajelzést kaphat az állapotáról.

„Nehezítette helyzetünket, hogy belecsúsztunk a járvány második hullámába. Szerettük volna kórházi körülmények között tesztelni a rendszerünket, erre azonban nem volt esélyünk”

– árulta el Vári Péter, aki a legnagyobb elismerés hangján beszélt a hallgatók munkájáról.

„Olyan dolgot tettek le az asztalra a srácok, amely mindannyiunk életét megkönnyíti. Ilyen megoldásra sem Európában, sem máshol nem láttunk példát eddig. Nagyon drukkolok annak, hogy ez a közös munka folytatódjon a jövőben”